A természetfotózás etikája

A természetfotózás gyakorlata megköveteli bizonyos, a fajok és az ökoszisztéma védelmét szolgáló szabályok betartását. A természetfotózás során a nemtörődömségből, vagy a túlzott öncélúság miatt okozott károk szinte midníg ugyanazok: filmek eldobált csomagolópapírjai, a fiatal példányokat ragadozók elől rejtő növényzet letarolása, költő madarak megzavarása (amelyek ennek következtében elhagyják fészküket és fiókáikat), a törékeny növénytakaró összejárkálása, az állatok élőhelyéhez túl közel felállított leshely, állatok üldözése gépjárművek segítségével... Sohasem szabad megengedni, hogy bármely állat vagy növény kárt szencedjen egy fényképfelvétel elkészítése miatt. Máskülönben mit érne munkánk? Bárkinek lehetnek figyelmetlen pillanatai, de az igazi természetfotós soha sem pusztítja el azt, amit a legjoban szeret!

Egyesek szélsőséges viselkedésének ( a helyszín elpusztítása az exluzivits fenntartása érdekében, védett állatok befogása) következtében a fotósok ma már jó néhány vidék természetvédő egyesületeinek ellenszenvét kivívták. Nem szabad hát meglepődni a hűvös fogadtatáson, az ellenséges hozzászóláson, hiszen az elszenvedett sérelmek emléke csak hosszú évek múltán halványulhat el.Ezért is jobb, ha nem háborgatjuk ezeket az egyesületeket olyan kérésekkel, hogy segítsenek nekünk bizonoys állatok egyedeinek felkutatásában: valójában egy természetfotósnak, akinek nincs témájam vagy nem tudja, hogy hol keresse azt, már eleve nem lenne suabad terepre mennie... Másrészről viszont segíthetünk visszaszerezni a természetfotósok jóhírét, ha segítséget nyújtunk a fent említett egyesületeknek úgy, hogy ajándékozunk nekik képeinkből, vagy megosztjuk velük megfigyeléseinket.

Mi, akik - ha csak felszínesen is- ismerjük a természetes ökoszisztémák működésétm teljes mértékben felelősek vagyunk tetteinkért. Jó példát kell mutatnunk a nagyközönség felé, minden egyes alkalommal kihangsúlyozva, hogy a természet, a vadon élő állatok ls növények szeretete és tisztelete lehetséges és fontos is. Egy kis vidéki fali művelődési házában rendezett egyszerű kiállítás is nagymértékben elősegítheti az emberek természet iránti érzékenységének megnövelését. Egy kisgyermek, aki már látta egy kis róka lágy tekintetét, vagy megfigyelhette a gém repülésének eleganciáját, sokkal érzékenyebb lesz a környezetével szemben, és könnyebben megérti az alapvető üzenetet is, amely szerint az ember a természet részét képezi, és azt, annak értéke szerint, tisztelnie is kell.