Az Eur�pai farkas Eur�pa m�sodik legnagyobb ragadoz�ja. Rendk�v�l j� alkalmazkod�k�pess�ge miatt sokfel� elterjedt. Az elm�lt �vsz�zadokban az egyre rosszabb k�r�lm�nyek, �s k�m�letlen irt�suk miatt viszont l�tsz�muk lecs�kkent, �s egyre keveseb helyen fordul el�. Eur�pa nyugati fel�r�l szinte teljesen elt�ntek, kelti oldal�n, a Lengyel-s�ks�gon, a Balk�non, a K�rp�tokon �s Skandin�vi�n h�z�d� vonalt�l keletre m�g fennmaradtak a farkasok egyes popul�ci�i, de az egyre kevesebb h�bor�tatlan erd� miatt ez is egyre fogy. A Magyarorsz�gi farkas�llom�nyt az eg�sz orsz�g ter�let�n ki�rtott�k. De a 20.szd.-ban jegyeztek fel farkasok megjelen�s�t az osz�g t�bb pontj�n. Aktu�lis el�fordul�s�r�l kev�s �s ellentmond� adatok vannak. Val�sz�n�s�thet�, hogy a farkasoknak 2g�cpontja alakult ki.

�szak-Kelet Magyarorsz�gon t�bb �s k�zelfoghat�bb el�fordul�sok vannak. A K�rp�tokb�l t�rt�nik a visszatelep�l�s, Aggtelek �s a Zempl�n hg. k�rny�k�n val�sz�n�leg stabil popul�ci�k �lnek.

A Duna-Tisza k�ze d�li fel�n B�csk�ban is megtelepedtek. Az innen suz�rmaz� adatok bizonyatalanabbak, de k�lyk�ket �szleltek itt is.

Magyarorsz�gon a kilencvenes �vekig egyes enged�lyekkel kil�het� volt. De miut�n �jra �szlelt�k az �llatokat haz�nk ter�let�n, 1993-ban v�dett�, majd 2001-ben fokozottan v�dett �llatt� ny�lv�n�tott�k.

Eszmei �rt�ke: 250 000 Ft.