Csoportokban �l, a partok lak�ja. Halakat, r�kokat, csig�kat, �s tengeri s�n�ket fogyaszt. H�ton �szva rakja a mell�re a halat �s kagyl�t, �s egy k� seg�ts�vel felt�ri a kagyl�t, azt�n az ehet� r�szeket megeszi. Ezek az �llatok legfeljebb 30�vig �lnek.

M�ra csup�n a vidr�k 10%-a �l a vadonban. Az ut�bbi �vekben egyre t�bb p�ld�ny pusztult el, ez�rt nyomoz�sba fogtak, hogy mi lehet a hal�l oka. Az elpusztult vidr�kat felboncolt�k, �s alaposan megvizsg�lt�k �ket. Egy bizonyos toxoplazma nev� parazit�t tal�ltak, amely az agyat �s az idegrendszert t�madja. A toxoplazm�zist onnan ismerhetj�k, hogy legt�bbsz�r a terhes n�ket intik �vatoss�gra, ha van macska a k�zel�ben, mivel ezek az �llatok gyakrabben szenvednek t�le, �s az emberek k�nnyed�n elkaphatj�k t�l�k. A tud�sokat ez azonban meglepte, hiszen eddig ezt a parazit�t csak sz�razf�ldi �llatokn�l �szlelt�k.

Viszont a Toxoplasma gondii a macsk�k seg�ts�g�vel szaporodik, melyek �r�l�k�kben juttatj�k a vil�gba a parazit�kat. A macsk�k �let�k alatt csup�n egyszer jutattnak �j parazit�kat a vil�gba, de akkor viszont t�bb milli�t. Ez azonban a sz�razf�ld�n, legink�bb a macskaalmos dobozokban t�rt�nik. De az m�g mind�g nem vil�gos, hogy hogy ker�l a parazita akkor a tengerek ment�n �l� vidr�kba?

Pat Conrad kutat� szerint ennek a magyar�zata az lehet, hogy az �desv�zi lefoly�kb�l az utc�kon �t a foly�kba, patakokba sz�ll�tja a parazit�kat, �s az utols� �llom�s az �ce�n. Conrad kutat�sai szerint azok a vidrapopul�ci�k vannak legink�bb vesz�lyben, amelyek �desv�zi lefoly�k k�zel�ben �lnek.