Vesz�lyeztetettek:

Tasm�n �rd�g

Hal�szmacska

A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g (IUCN) leg�jabb V�r�s List�ja szerint a vil�g eml�seinek megk�zel�t�leg egy �t�d�t a kihal�s vesz�lye fenyegeti.

Mellett�k megeml�thetj�k m�g a p�rduchi�zt - alig 100 p�ld�ny �l bel�le-, a kaszpi f�k�t, a k�posfej� delfint �s m�g sok m�s fajt.
32%-a a k�t�lt�eknek m�r elt�nt a F�ldr�l, vagy az utols� pillanatban vannak...
A lista felsorol�s�ban szerepl� fajok 38%-a tartozik abba a k�l�n�sen vesz�lyeztetett csoportba, amelyeket kihal�s fenyeget.

k�pek, sz�veg alapja : haziallat.hu

Gyarapodik a V�r�s Lista

T�bb mint sz�z �j fajjal b�v�lt a f�ld vesz�lyeztetett �l�l�nyeinek list�ja, a K�rnyezetv�delmi Vil�gszervezet �ltal kiadott V�r�s Lista. Az �llatok k�z�l olyan eml�s�k ker�ltek v�gvesz�lybe, mint az ib�riai hi�z vagy az igen ritka antilop faj, a szajga.

A nemzetk�zi szervezet, melynek 77 orsz�g a tagja 1948 �ta adja k�zre rendszeresen a vesz�lyeztetett fajok V�r�s List�j�t. A gy�jtem�ny a legnagyobb vesz�lyben l�v� fajokat fenyegetett fajoknak nevezi, �s h�rom kateg�ri�ba sorolja �ket: kritikusan vesz�lyeztetett, vesz�lyeztetett �s s�r�l�keny fajok. A 124 �j n�vvel 11 167-ra emelkedett a fenyegetett fajok sz�ma.

Hi�ba h�vj�k fel a szakemberek mind nyomat�kosabban a figyelmet arra, hogy milyen vesz�lyeket rejt mag�ban a biodiverzit�s ( a fajok soksz�n�s�ge) cs�kken�se, amit mondanak, puszt�ba ki�ltott szavaknak t�nnek. Az a sok-sok er�fesz�t�s, amit a j��rz�s� emberek pr�b�lnak tenni F�ld�nk �l�vil�g�nak megment�se �rdek�ben semmik�ppen sem mondhat� feleslegesnek, de a statisztik�k t�kr�ben sajnos kev�snek bizonyulnak. A V�r�s Lista ez �vi kiad�sa a k�t �vvel ezel�ttihez k�pest n�gysz�z �llatfajjal b�v�lt, ezek k�z�l t�bb mint sz�zh�sz faj a teljes kipusztul�s sz�l�re sodr�dott. A faji soksz�n�s�g meg�rz�se a f�ldi �let fennmarad�sa szempontj�b�l sem mell�kes. Egy-egy faj elt�n�se az �let palett�j�r�l maga ut�n vonhatja m�s �l�l�nyek kipusztul�s�t is.

A V�r�s Lista leg�jabb kiad�s�ba t�bbek k�z�tt k�t nagy test� eml�s is beker�lt. Az egyik az �zsia sztyepp�in �l� szajga, a m�sik az Ib�riai- f�lsziget (Spanyolorsz�g �s Portug�lia) lak�ja az ib�riai hi�z. Mindk�t �llatfaj, oly sok t�rs�hoz hasonl�an az ember t�rh�d�t�sa miatt ker�lt v�gvesz�lybe. Az ember terjeszked�se a term�szetes k�rnyezet gy�keres megv�ltoztat�s�val j�r egy�tt, amit olyan rejt�zk�d� �letm�dot folytat� �llatok, mint az ib�riai hi�z m�r nem tudnak elviselni. Az egyre jobban terjed� farmgazd�lkod�s miatt az �shonos hi�zok m�ra csak kis ter�let�, egym�st�l elszigetelt �letk�z�ss�gekben tal�lhat�k meg. Ez a gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem tudj�k az eg�szs�ges szaporod�shoz sz�ks�ges friss v�rvonalat biztos�tani maguknak, belterjess�g alakul ki, ami az �llom�ny elsil�nyul�s�hoz, majd pusztul�s�hoz vezet. Ha bek�vetkezne az ib�riai hi�z kipusztul�sa, akkor ez lenne az els� macskaf�le, ami elt�nik a F�ld sz�n�r�l.

A szajg�k n�h�ny �vtizeddel ezel�tt m�g t�bb milli�an voltak, k�t �vvel ezel�tti adatok szerint ez a sz�m egy�t�d�re apadt. Napjainkra �tvenezerre becs�lik sz�mukat. Gyors m�rt�k� elt�n�s�knek t�bb oka van. A m�r eml�tett emberi terjeszked�s mellett az enged�ly n�lk�li vad�szat az, ami v�gvesz�lybe sodorta ezeket a nagytest� �llatokat. A szajg�kat nemcsak h�suk miatt vad�ssz�k a nom�d p�sztorok, hanem szarvuk miatt is, aminek var�zser�t tulajdon�tanak. K�n�ban az egyre nagyobb m�reteket �lt� k�lsz�ni sz�nb�ny�szat �s nagy�zemi m�don teny�sztett antilopok sz�m�ra kisaj�t�tott legel�k vezettek a vadon �l� popul�ci� sz�m�nak nagym�rt�k� cs�kken�s�hez.

A Magyar H�rlap �rtes�l�se szerint a K�rnyezetv�delmi Vil�gszervezet sz�m�ra m�g a pontos adatok, a vesz�lyben l�v� fajok sz�m�nak meghat�roz�sa is gondot jelent. Az ok a p�nz, a kell� m�rt�k� t�mogat�s hi�nya. A vil�gszervezet lelkes amat�r seg�t�k, vagy afrikai, �zsiai p�sztorok megfigyel�seire k�nytelen t�maszkodni.

forr�s: Sulinet